Nemrégiben egy európai és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezetta Dunán. A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető
legjobb teljesítményt érjék el. Mikor eljött a nagy nap mindkét csapat
tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek 1 km-es
előnnyel.
A vereség igen érzékenyen érintette az európai csapatot, teljesen
mélypontra kerültek. A felső vezetés úgy döntött, feltétlenül kideríti
a megsemmisítő vereség okát, ezért rögtön alkottak is egy csapatot,
akik ezen a projekten dolgoztak.
Feladatuk az volt, hogy alaposan kivizsgálják az ügyet és megfelelő
segítséget nyújtsanak. A sok vizsgálat után kiderítették, hogy a
japánoknál heten eveztek, s egy ember kormányzott, míg az európai
csapatnál egy ember evezett és heten kormányoztak. A felső vezetés
erre rögtön igénybe vette egy tanácsadó cég szolgálatait, s arra kérte
őket, készítsenek tanulmányt az európai csapat struktúrájáról.
Jelentős költségek kifizetése után néhány hónap múlva a tanácsadó cég
arra a következtetésre jutott, hogy az európai csapatban túl sokan
kormányoztak és túl kevesen eveztek.
A japánokkal szembeni következő vereséget elkerülendő megváltoztatták
a csapat felépítését. Most négy kormányosra volt, két főkormányos, egy
kormányigazgató s egy ember evezett. Ezenkívül teljesítmény-értékelési
rendszert vezettek be az evezősnél, hogy nagyobb teljesítményre
ösztönözzék. "Bővítenünk kell evezősünk feladatait és nagyobb
felelősséggel kell felruházni."
A következő évben a japánok nyertek, immáron 2 km-es előnnyel. A
vezetés elbocsátotta az evezőst rossz teljesítménye miatt, eladták a
csónakot is és leállítottak mindenféle beruházást az evezést illetően.
A tanácsadó céget dicsérettel illették, a megtakarított pénzt pedig
szétosztották a menedzsment tagjai közt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése