2010. január 23., szombat

Baleseti jegyzőkönyv


A szakmámat illetően kőműves vagyok.

A baleset napján egyedül dolgoztam egy új hatemeletes épület tetején. A munkát befejezve észrevettem, hogy maradt még pár tégla, amelynek súlya a későbbi mérés szeint száztíz kiló volt. Mivel nem akartam kézben lecipelni, elhatároztam, hogy az épület oldalához erősített hatodik emeleti csigán egy hordóban leengedem őket.

Lent a földszinten rögzítettem a kötelet, visszamentem a tetőre, behúztam a hordót és beleraktam a téglát. Ezután lementem, kioldoztam a kötelet és erősen megmarkoltam, hogy szép lassan leengedjem a száztíz kilónyi téglát.

Mint a baleseti jegyzőkönyvből kiderül, én csak 63 kiló vagyok.
Meglepetésemben, hogy ilyen gyorsan fölránt a súly, elfelejtettem elengedni a kötelet és gyorsan repültem fölfelé a fal mentén.

A harmadik emelet táján találkoztam az ugyanolyan sebességel efelé tartó hordóval. Ez magyarázza a baleseti formanyomtatvány 3. részében szerepeltetett koponyatörést, kulcscsonttörést és kisebb zúzódásokat.

Az ütközéstől nemigen lassultam le és csak akkor álltam meg, amikor a jobb kezem újjai két izületnyi mélységben beszorultak a csigába. Szerencsére ekkor már visszanyertem a lélekjelenlétemet és a rendkívül erős fájdalom ellenére is képes voltam kapaszkodni a kötélbe.
Nagyjából ugyanakkor ért földet a téglákkal teli hordó és kiszakadt a feneke. Maga a hordó téglák nélkül kb 22 kiló, és itt újra felhívnám a figyelmet a testsúlyomra. Mint bizonyára sejti, gyors ütemben elindultam lefelé a fal mentén.

A harmadik emelet magasságában találkoztam a fölfelé tartó hordóval. Ez magyarázza a két törött bokát, a kitört fogakat, valamint a lábamon és az altestemen található horzsolásokat.
Ezzel egyébként kissé jobbra fordult a helyzetem, mert a hordóval történt találkozás némiképp lelessított, ezért a téglákra zuhanva nem szenvedtem olyan súlyos sérüléseket és csak három csigolyám törött el.

Sajnálattal jelentem, hogy ahogy a fájdalomtól mozdulni sem tudva hevertem ott a téglákon és észrevettem a fejem fölött hat emelet magasan függő hordót, megint elvesztettem az önuralmamat és a hidegvéremet és elengedtem a kötelet...

2 megjegyzés:

Gyöngyi írta...

Jajj Emili, folyik a könnyem, ez valami eszement humoros:)) Morbid, de ezen csak nevetni lehet...

Péter bácsi írta...

Ez tényleg szenzációs és hihető is!
Szegény fiú jól póruljárt.