Most eldől, lesz-e még magyar nemzet a világon, vagy pedig megindul az az óriási felszámolás, amit a történelem nemzethalálnak nevez. Az ilyen nemzethalál fokozatos szétesésben szokott megnyilvánulni. Először megbénul az a nagy erkölcsi és szellemi erő, amely egy történelmileg adott embercsoportot nemzetté szervez. Azután meglazulnak azok a lelki kapcsolatok amelyek az ország lakóit a nép élő egységébe fűzik. Az emberek nem vállalják a népükkel való közösség terheit, nem értékelik ennek a közösségnek becsét, nem gyönyörködnek önnön népük jellemző vonásaiban s nem élnek a néplélek teremtette életformák áldásaival, ajkukon megromlik a nyelv muzsikája.
A nemzeti lét kérdése a mindenkori nemzedékre nézve az egyéni lét kérdése is. Ha maga a nemzet beteg, hiába dolgoznak polgárai; ha a közélet megromlott, a békétlenség átmegy a társadalom minden porcikájába; ha a közéletet erkölcsi kór pusztítja, megromlik az egyeseknek erkölcsi érzéke is. Ne higgye tehát senki, hogy a köz sorsa nem vág bele léte elevenjébe. A naponkénti kenyered, családi békességed, a rajtad levő ruha, a hajlékod csendje és tisztasága, pénzed értéke, ígéreteid erkölcsi fedezete, törvényeidnek hatálya függ attól, élő nemzet fia vagy-e vagy egy halott nemzeté. Mi együtt állunk és együtt esünk, együtt élünk és együtt halunk, mert egyetlenegy élő alkotás vagyunk Isten kezében. A fazék csak a maga egészében fazék, a részeiben már haszontalan cserép.
A nemzeti lét kérdése erkölcsi kérdés. Erkölcsi kérdés a gazdasági élet, mert függ a munkától, a fogyasztástól, a mgbízhatóságtól; a szorgalom, becsület, egyszerűség megannyi erkölcsi tulajdonság. Erkölcsi kérdés a helyes politika is mert igazságérzettől, jóakarattól, megbízhatóságtól, szerénységtől és becsületérzéstől függ.
Az erkölcsi kérdés Isten-kérdés. Nincs ezen a földön semmiféle szenvedély, ihletés, amelyik erősebb legyen, mint az élő Isten személyes hatása. Annak az Istennek személyes hatása, aki népe számára megadta a törvényt a tízparancsolatban, és summázta azt a szeretet új parancsolatában.
Az Isten-kérdés a Krisztus-kérdés. Jézus Krisztusban, a vele való élet közössége által termi meg szívem azt az engedelmességet, amelyben Isten törvénye élethivatásommá, parancsa rendeltetésemmé változik. Olyan rendeltetésemmé, amelynek betöltésével érzem magam a legszabadabbnak, legegyénibbnek és legboldogabbnak.
A nemzeti lét kérdése a mindenkori nemzedékre nézve az egyéni lét kérdése is. Ha maga a nemzet beteg, hiába dolgoznak polgárai; ha a közélet megromlott, a békétlenség átmegy a társadalom minden porcikájába; ha a közéletet erkölcsi kór pusztítja, megromlik az egyeseknek erkölcsi érzéke is. Ne higgye tehát senki, hogy a köz sorsa nem vág bele léte elevenjébe. A naponkénti kenyered, családi békességed, a rajtad levő ruha, a hajlékod csendje és tisztasága, pénzed értéke, ígéreteid erkölcsi fedezete, törvényeidnek hatálya függ attól, élő nemzet fia vagy-e vagy egy halott nemzeté. Mi együtt állunk és együtt esünk, együtt élünk és együtt halunk, mert egyetlenegy élő alkotás vagyunk Isten kezében. A fazék csak a maga egészében fazék, a részeiben már haszontalan cserép.
A nemzeti lét kérdése erkölcsi kérdés. Erkölcsi kérdés a gazdasági élet, mert függ a munkától, a fogyasztástól, a mgbízhatóságtól; a szorgalom, becsület, egyszerűség megannyi erkölcsi tulajdonság. Erkölcsi kérdés a helyes politika is mert igazságérzettől, jóakarattól, megbízhatóságtól, szerénységtől és becsületérzéstől függ.
Az erkölcsi kérdés Isten-kérdés. Nincs ezen a földön semmiféle szenvedély, ihletés, amelyik erősebb legyen, mint az élő Isten személyes hatása. Annak az Istennek személyes hatása, aki népe számára megadta a törvényt a tízparancsolatban, és summázta azt a szeretet új parancsolatában.
Az Isten-kérdés a Krisztus-kérdés. Jézus Krisztusban, a vele való élet közössége által termi meg szívem azt az engedelmességet, amelyben Isten törvénye élethivatásommá, parancsa rendeltetésemmé változik. Olyan rendeltetésemmé, amelynek betöltésével érzem magam a legszabadabbnak, legegyénibbnek és legboldogabbnak.
Ravasz lászló
Budapest, 1947.február 16.
Budapest, 1947.február 16.
4 megjegyzés:
A nemzet él, és élni is fog, csak hagyjuk élni!
Nagyon jó, reméljük, hogy Gyöngyinek igaza lesz!
Akár napjainkban is írhatták volna,annyira "mai" a kérdés.
Eléggé morzsolódnak az igazi nemzeti értékek,de remélem észbe kap az emberiség mielőtt késő lesz.
Mi magyarok gyönyörűek vagyunk. Amíg semilin blogot szerkeszt, addig van esélye a nemzetnek emelkedni.
Megjegyzés küldése