2009. január 30., péntek

Drága Mami!

Klikk a képre!


Mami!

Annyi mindent szeretnék mondani neked…
Köszönöm, hogy életet adtál…
Tápláltál, sose törődve a körülményekkel
Ápoltál, ha beteg voltam
becéztél ha sírdogáltam,
bármikor hozzád bújhattam,
és éreztük egymás szívdobogását.
Féltőn támogattad az első suta lépéseimet,
egész lényed a biztonságot sugározta felém,
megmutattad a rám leselkedő veszélyeket.
Rosszalkodásomat, kamaszos sutaságomat
elnéző szeretettel figyelted,
azt se bántad, ha örökké nyúztalak és a nyakadon ültem…
Megtanítottál a szépre és jóra
és hogy mindent elérhetek,mert különleges vagyok….
A végtelen sok „miért”-re
angyali türelemmel válaszoltál újra és újra.
Ott voltál mindig, ha fogni kellett a kezem…
segítettél a magasba repülni,
és megmutattad nekem,
hogy milyen csodálatos is ez a világ.
Sose törődtél magaddal,
ha engem ki kellett húzni a bajból
és elmagyaráztad,
hogyan kell megküzdeni az élet nehézségeivel.
Előfordult, hogy a testeddel oltalmaztál,
mint egy biztonságot adó erős vár…
és mindig támaszkodhattam a vállaidra
Mami!
A belőled áradó erő és energia minden akadályon átvisz!
Boldog vagyok Mami, hogy rád hasonlítok!
Nincs a világon jobb érzés,
mint hozzád bújniés elhalmozni puszikkal.
Köszönöm, hogy féltesz és oltalmazol,
hogy családom és barátaim vannak,
és hogy úgy tudod mondani „ Csacsikáám” ,
- mint senki a világon.
MAMI! Köszönöm, hogy vagy nekem!

3 megjegyzés:

ildy írta...

Szia Semelin!
Gyönyörü a blogod! Én még eddig nem jutottam el, hogy saját magam Html kódosra alakitsam sajnos.
Ez az édes kis panda és amit irtál róla nagyon -nagyon szép és megható. Nekem a panda a kedvencem különben is. Sok szeretettel gratulálok és további jó munkát kivánok. Csodás hétvégét!! ildy:)

Nóri írta...

Nagyon aranyos a bejegyzésed.

Jancsi1980 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.