2010. április 2., péntek

Nagypéntek

A nap és a hold elsötétedik. Éjszaka száll a Golgotára – de éjszaka száll a lelkedre is : „ Istenem, Istenem, miért hagytál el engem ?” Amikor a szenvedés, a kimerültség útját járom hányszor érzem Uram én is ezt ! Nem tudok már imádkozni sem … Sötétség, szárazság kínoz … Úgy érzem, éppen ilyenkor hagy el az Isten …

Uram, a Te golgotai éjszakádból él a világ, s amikor a tökéletes engedelmesség áldozatát bemutattad, akkor voltál a legkedvesebb az Atyának … Jézusom, taníts meg arra, hogy aki amiatt szenved, hogy nem tud imádkozni, az már jól imádkozott, és hogy nagyon közel van az Isten ahhoz, akinek fáj az Ő távolsága.


1 megjegyzés:

János írta...

"....''A bűnösnek nem bosszú kell, - bocsánat,
mit áldozat hoz csak, nem szent-beszéd!''

Nem: sok saját sebe felől ítélte
- miként mi szoktuk - az embereket,
Ő mindhalálig mások javát nézte,
''mert nem tudták, hogy mit cselekszenek''....".

Balog Miklós: A keresztről szóló beszéd