2010. március 23., kedd

Miserére nobis


Balomon áll,
jobbját nyújtja nekem,
behunyom szemem,
ahogy összerezzenek.
Mosoly az, vagy csupán
simogat tekintete?
Mintha átölelne engemet!
Miután a kenyér és bor
színében most megjelent.
Békességedet hozod el!
Elcsuklik feleletem,
hogy mondjam Neked:
viszont a Te lelkedet?!
Mire mész Te énvelem?
Inkább letérdepelek,
ki elveszed a világ bűneit,
hogy irgalmazz nekem,
tisztítsd meg lelkemet!

(Naszádos József)

Nincsenek megjegyzések: