2009. július 20., hétfő

A bűn felismerése


Az esze használatára eljutott ember különbséget tud tenni jó és rossz között. Még a fogyatékosok is valamennyire meg tudják ezt tenni, legalább úgy, hogy az egyik inger tetszik nekik, a másik nem. Még ők is képesek legalább minimális szinten ítéletet alkotni. A mai ember nagyon könnyen felmenti magát a bűn alól, mondván, hogy olyan rossz a világ, miért pont én legyek más, mint az átlagember, egyébként is, aki igazat mond, könnyen megüti a bokáját. Aki így gondolkodik, az is tanúságot tesz arról, hogy látja a jó és a rossz különbségét. Legfeljebb nincs neki ereje a rosszat jóval felülmúlni, és talán nem is érdekli az egész. De senki sem születik semlegesnek.
Nem tudunk annyira kivetkőzni magunkból, hogy a jó és a rossz erőteréből kivonjuk magunkat. Közömbös ember nem létezik, csak közömbösségbe beledöngölt ember.
(Sánta János)

5 megjegyzés:

monik írta...

A lelkiismeretünk mindig ráébreszt,ha letérünk az utunkról.De sajnos nem mindenki hallja meg a "vészharangot"

Péter bácsi írta...

Igaza van a Moniknak és az írónak.

Gyöngyi írta...

Annyi rosz van a világban, körülöttünk, hogy nehéz mindig jónak lenni..

monik írta...

Nem is lehet mindig jónak lenni,de valahol belül van egy kis csengő.Ha ráfigyelünk előbb utóbb visszatérünk a mi utunkra.

Jancsi1980 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.