2009. május 2., szombat

Édesanyám


Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben – ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
(Nagy Ferenc)

4 megjegyzés:

Péter bácsi írta...

Most teszek fel egy szép zeneszámot az oldalamra, minden édesanya számára! Szép ez a versike!

Péter bácsi írta...

Köszönöm a névnapi köszöntést, de Péter, Pálkor tartom! De azért jólesett, hogy gondoltál rám!!

Hanga írta...

Örülök, hogy rábukkantam a blogodra, ez a vers pedig gyönyörű.

Gyöngyi írta...

Emili, csodaszép verset hoztál - ilyen szépen megfogalmazva mi is a jelentése ennek az egyszerű szónak, Anyu, mi minden van mögötte - soha nem tudnám leírni, csak érzeni.

Hálás vagyok Neked, hogy a nehéz napokban mellettem voltál, éreztem, tudtam. Köszönöm az imáidat - a Jó Isten jobban tudja, mint mi, hogy mikor, mit, miért tesz. Apunak biztos így volt jobb, és ezt elfogadom, bár felfogni még nem tudom, de biztos így a legjobb. Lassan megnyugszunk, és emlékezünk - némán, és beszélgetve.. Anyunak most a legnehezebb - segítünk, ahol csak tudunk!
Ölellek, és mégegyszer nagyon köszönöm hogy VAGY!