Székely viccek

Becsönget egy házaló egy szegény székelyhez.
- Nagyon szép utazóbőröndöket tudok ajánlani...
- Minek az nekem?
- Hát ha például vonaton utazik uraságod, ebbe rakhatja a ruháit!
- És akkor üljek ott pucéron a pályaudvaron?!



Az öreg székely részegen megy haza és beleesik a kútba. Kirohan hozzá az egész
család, leengedik a kötelet és elkezdik felhúzni. Mikor kibukkan a feje a
kútból, elkezd rettentően nevetni.
Mondja neki az asszony:
- Ember, mit röhögsz, hisz épp hogy csak megmentettük az életed!
- Azon röhögök, hogyha elengedném a kötelet hogy seggre esnétek!



A rendőr megállítja a székely bácsit.
- Hé bátyám, mit visz azon a szekéren?
A székely odahajol a rendőr füléhez, és belesúgja:
- Szénát.
- És miért sugdolózik?
- Hogy a lovak ne kérjenek!



Székely fiú hazaérkezik Budapestről, visz az apjának egy dobozos sört. Apja
elveszi a sört, előkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt, mire a fiú
rászól:
- De idősapám! Itt ez a kallantyú. Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van
nyitva a doboz.
- Na, igen! Annak, akinek nincsen bicskája!



A székely este kimegy az udvarba.
Egy kis idő múltán belép az ajtón, a nadrágszára vizes.
Mire az asszony:
- Esik?
- Nem, fúj...



- Mondja Bácsi, miért ilyen soványak ezek a tehenek ezen a dús fűvű legelőn? --
kérdezi az állatokat legeltető székelytől az arra járó turista.
- Hát bizony fiam, komoly oka van annak -- feleli az öreg.
- ???
- Amióta eladtam mellőlük a bikát, csak nefelejcset esznek.



Két székely beszélget:
- Hé szomszéd, miért van annak a disznónak három lába?
- Mit gondol kend, majd levágom az egészet egy bableves miatt!



Az öreg székely lefekvést követően minden este imádkozott elalvás előtt. Éppen a
Miatyánkot kezdte el, mikor a felesége, aki unta a mindennapi ájtatoskodást
mivel az öreg ilyenkor nem vele foglalkozott, így szólt:
- Apjok, miért nem foglalsz engemet is az imáidba?
- Hát már hogyne foglalnálak drágám? Éppen az előbb imádkoztam, hogy "szabadíts
meg a gonosztól"!



Találkozik a székely meg a szász. A szász elkezd dicsekedni:
- Totod, foltam kint a nagyunkelnél, Németorszaghban, elvitte engemet fadaszni
Afrikaba. Hát amint mentünk, egyszer csak jött a..., na, wie sagt mahl, ..der
Löwe, ja igen, a medve. Előkaptam a puskámat, és mire mondtad, der Löwe, már meg
is volt lőve.
Azt mondja a székely:
- A múltkor kint voltam az erdőn, málnát szedni. Nem volt nálam más, csak a
kicsi fejszém. Hát ahogy ott szedem a málnát, egyszer csak jön a medve nagy
morogva. Előkaptam a kicsi fejszét, és mire mondtad volna, hogy der Medve, már
meg is volt dermedve!!!



A székely atyafi szeret a pohár fenekére nézni, és egyre gyakrabban. Az asszonya
ezt nem nézi jó szemmel, mert ha a férje túl sokat iszik, akkor durva, nem
beszámítható. Egyik nap jönnek a tehenek a csordából haza, és szokásuk szerint
egyenesen a vizes vályúnak esnek. Amikor befejezik az ivást, mondja az asszony a
férjének:
- Látod-e te ember, ez csak egy marha, és mégis tudja mi az elég!
Erre az atyafi:
- Vízből én es tudnám!



A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke. Mindhárman
várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket.
Egyszercsak kilép a szobából a nővérke:
- Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges. Csak egy baj van,
összekevertük őket. Kérem fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat.
Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét. Mire az:
- Székely! Nem látod, hogy az az én gyerekem? Teljesen olyan mint én, a bőre
színén is látszik.
Mire a székely:
- Lehet hogy a tied, de amíg ki nem derül melyik a románé, addig ez nálam
marad!!!



Két székely beszélget:
- Te, Áront mégsem holnap temetik, hanem pénteken.
- Miért, jobban van?



Jánosbácsi jó ideje kedvenc kocsmájában iszogat. Érzi a végén, nem tud felállni,
akárhogy próbálja. Gondolja ,egy kis friss levegő nem árt és kikúszik az ajtóig.
Mikor kimászik, látja, még mindig nem tud felállni. Na, gondolja, talán ha
hazakúszik, akkor majd sikerül. Hazaér, de csak nem tud felállni. Bekászálódik
az ágyba és egyből kidől.
Másnap a felesége rángatja fel, és mondja:
- Má' megint seggrészegre ittad magad a kocsmába'!
- Honnan tudod?
- Szóltak, hogy ott hagytad a tolókocsid!!



Két nagyon-nagyon részeg székelybácsi ül egy tó partján.
- Te, jön föl a Hold! - mondja az egyik.
- Méééér. Azt is ittunk?



Az öreg székely részegen a kocsmából hazafelé tart a szekéren bóbiskolva. Ezt
meglátja a rendőr, s megállítja a fogatot.
- Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról, szerencsétlen ló meg
csak megy a feje után, még baleset lesz belöle!
Az öreg székely csak mordul rá egyet. A rendör intézkedés gyanánt a következőket
mondja:
- Bátyám, látva a jelenleg állapotát, mit szólna ahhoz, ha most elvenném a
lovát?
A székely meghúzza a vállát, s közli:
- Mit szólhatnék ? Rendőr vejem még úgysem volt!



A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben. A fiú
megkérdezi:
- Mi lesz ebböl a sok gyümölcsböl, édesapám?
- Hát ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.

A bújdosó imája

Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.


Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.


Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.


Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.


Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.


Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.


Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.


Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.


Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.


Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.


És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.


S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.


Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.


Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.


Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.


Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.


Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.


Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!


Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.


Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.


Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.


S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.


A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.


Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.


Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...


Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.


Wass Albert
(Bajorerdő, 1947)

Hitvallás

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,

Ezért a keresztet vállaimra veszem,

Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedő fülébe,

Szeretném égetni reszketők lelkébe,

Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,

Ezzel porba zúzod minden ellenséged,

Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót ha írod lobogód selymére,

Ezt ha belevésed kardod pengéjébe,

Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,

Munkás, ki ezt vallod, boldog jövőd veted,

Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vittél,

Polgár, ki ezzel kelsz, új hazát szereztél,

Magyar - e szent hittel mindent visszanyertél!

Mert a hit az erő! Mert aki hisz, győzött,

Mert az minden halál és kárhozat fölött

Az élet urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,

Annak vas a szíve minden vésszel szemben,

Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,

Virágdíszbe borul asz eltiport mező,

Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a háza tája,

Mézes a kenyér, boldogság tanyája,

Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! Te most árva, elhagyott, veszendő,

Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,

Magyar, legyen hited s tiéd a jövendő.

Magyar, legyen hited, s tiéd az országod,

Minden nemzetek közt az első, az áldott,

Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,

Ajkad azt rebegje reggel, délben, estve,

Véreddé, hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában!

Szívszorító

Valahányszor megnézem ezt a videót, összeszorul a szívem.

Michael Knopf táncos volt, de egy baleset miatt, többé nem táncolhat...

Idén lenne Máté Péter 62 éves, rá emlékezem ezzel a bejegyzéssel.

A Fiam!

Vége a napnak. Hazafelé mész a kocsiddal. Bekapcsolod a rádiót. A recsegő adáson keresztül hallasz egy kis faluról, valahol távol Indiában, ahol a falu három lakója váratlanul és nagyon furcsa módon meghalt. Valami olyan influenza okozta a halálukat, amiről még soha senki nem hallott. Igazából nem is influenza, és tulajdonképpen csak három emberről van szó..
Néhány orvos útban van, hogy kivizsgálják a dolgot. Aztán vasárnap a rádióban újabb híreket hallasz. Most már nem csak három emberről van szó, hanem harmincezerről, és most már a tévé is foglalkozik a témával..
Egy olyan különleges járványról van szó, amilyennel még eddig nem találkozott az emberiség. Hétfő reggel, mire felkelsz, már minden újság vezércikke ez a történet. Most már nemcsak India, de Pakisztán, Afganisztán és Irán is megfertőződött, és mielőtt észbe kaphatnál, már mindenhol erről beszélnek. Az elnök tartott valami beszédet, amelyben elmondta, hogy ő is és a kormányban mindenki reménykedik, hogy minden rendbe jön. De mindenki elmélázik egy kicsit a bejelentésen, hogyan tudjuk távol tartani magunktól mindezt?
És ekkor Franciaország elnöke Európát sokkoló bejelentést tesz közzé: lezárják a határaikat. Bármely érintett országból érkező repülőjáratra érvényes a zárlat, vagyis nem szállhatnak le a gépek az ország területén..
A hír hallatán kiver a verejték, és lefekvés előtt kicsit tovább nézed a CNN nemzetközi műsorát. Akkor egy tudósító bejelenti, hogy egy férfi Párizs egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzától. Tehát megérkezett a vírus Európába is.
Mindössze annyit tudnak róla, hogy amikor kiüt rajtad a betegség, tulajdonképpen már egy hete lappangott benned. Aztán négy napig hihetetlenül rossz állapotba kerülsz, különféle tünetekkel, majd meghalsz.
Anglia lezárja határait, de túl későn.
Kedden reggel az Egyesült Államok elnöke a következő bejelentést teszi: "A nemzet biztonságának érdekében minden repülőjárat Európába és -ból, valamint Ázsiába és -ból törölve."
Négy napon belül az egész ország kimondhatatlan félelembe merül. Az emberek arról beszélnek, hogy mi lesz, ha a mi országunkat is eléri?
Szerda este valaki a parkolóból lélekszakadva ront be a terembe: "Kapcsoljátok be a rádiót, kapcsoljátok be a rádiót!"
Mindenki feszülten figyel a kis hangszóróból jövő bejelentésre: megtörtént a legrosszabb, amire számítani lehetett: két nő New York állam egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzában. Órákon belül végigsöpör ez a valami az egész országon. Emberek ezrei dolgoznak éjjel-nappal, hogy megtalálják az ellenszert. De semmi nem bizonyul hatásosnak.
Váratlanul érkezik a hír: megfejtették a rejtélyt.. Megtalálták az ellenszert. De az elkészítéséhez egy olyan valakinek a vére kell, aki még teljesen tiszta.
Az egész ország felnőtt lakosságát felszólítják, hogy mindenki menjen el a városi kórházba, hogy a vértípusát ellenőrizhessék. Mindössze ennyit kérnek az emberektől.
Természetesen, amikor pénteken, késő este a kórházhoz értek, már a parkolóban kígyózik a sor. Nővérek és orvosok rohangálnak, szúrják meg sorra a várakozókat és címkézik a kémcsöveket. Aztán odaérnek hozzád és családodhoz, és tőletek is vért vesznek.
Fiad, aki még kiskorú, ragaszkodik hozzá, hogy ő is vért adhasson. Arra kérnek, maradjatok a parkolóban, és csak ha halljátok a neveteket, hogy hazamehettek, akkor induljatok el. Hirtelen egy fiatal férfi rohan ki a kórházból ordítva. Egy nevet kiabál és egy kórlapot lebegtet.
A fiad megrángatja a kabátod ujját: "Apu, az én nevemet kiabálja."
És mielőtt bármit tehetnél, megragadják a fiadat.
- Egy pillanat! Álljon meg! - kiáltasz rá, mire azt válaszolják:
- Semmi baj, minden rendben van. A vére teljesen tiszta. Szeretnénk megbizonyosodni róla, hogy nem fertőzött. Úgy tűnik ugyanis, hogy megfelelő a vértípusa.
Öt feszült perc múlva sírva és egymást ölelgetve jönnek ki az orvosok és a nővérek. Néhányan még nevetnek is. Az elmúlt egy hét alatt ez az első alkalom, hogy valakit nevetni látsz.
Egy idősebb orvos ekkor odalép hozzátok, és azt mondja:
Köszönjük, uram. A fia vére tökéletes. Tiszta és hibátlan. Most már elő tudjuk állítani az ellenszert.
Ahogy a hír elkezd terjedni, a parkolóban álló tömeg egyre hangosabban örvendezik, imádkozik, sír és nevet. De aztán az ősz orvos feleségedet és téged félrevon:
- Beszélhetnék önökkel egy percre? Nem vettük észre, hogy a donor kiskorú, ezért szükséges, hogy aláírják ezt a beleegyező nyilatkozatot.
Elkezded aláírni, de aztán észreveszed az üresen hagyott leveendő vérmennyiség rubrikáját. - M-m-m-mennyi vért vesznek le tőle? És ekkor az idős orvos mosolya eltűnik.
- Nem tudtuk, hogy egy kisgyermek lesz. Nem voltunk rá felkészülve. Az összes vérére szükségünk lesz. Megdöbbenve válaszolsz:
- De-de. Ezt maga nem értheti! Ő az egyetlen fiam!
-Mi a világról, az egész emberiségről beszélünk! Kérem, írja alá! Mindre szükségünk van.
- Nem lenne megoldható, hogy vérátömlesztést kapjon?
- Ha lenne tiszta vérünk, akkor kaphatna. Kérem, aláírná?
Tompa csöndben aláírod. Aztán megkérdezi az orvos:
- Szeretnének néhány percre bemenni hozzá, mielőtt elkezdjük? Oda tudsz menni? Oda tudsz menni, ahol a fiad az asztalon ül, és azt kérdezi:
- Apa? Anya? Mi történik itt?
Meg tudod fogni a kezét, és azt mondani neki: - Fiam, nagyon szeretünk téged, és soha nem hagynánk, hogy valami olyan történjen veled, ami elkerülhető, érted? El tudsz menni? Ki tudsz úgy menni a szobából, hogy közben hallod fiadat, amint azt kérdezi:
- Apa? Anya? Apa? Miért, miért hagytok el?
És aztán a következő héten, amikor a fiad temetése van, néhányan átalusszák az alkalmat, és vannak, akik el sem jönnek, mert más dolguk van, vagy vannak, akik eljönnek ugyan, de csak egy mesterkélt mosolyt erőltetnek az arcukra, hogy úgy tűnjön, fontos nekik az egész.
Vajon nem akarnál felugrani, és azt mondani:

ELNÉZÉST! A FIAM ÉRTED HALT MEG! HÁT ENNYIRE NEM ÉRDEKEL?
EGYÁLTALÁN JELENT EZ NEKED VALAMIT?!

Vajon Isten is ezt szeretné mondani ezekben a napokban?

"A FIAM ÉRTED HALT MEG! SZÁMÍT EZ NEKED VALAMIT? HÁT NEM ÉRTED, HOGY NEKEM ENNYIRE FONTOS VAGY?"